Miért van szükség páravédelemre?

Mi a pára?

A pára gáznemű víz, a levegővel elegyedve. A levegő hőmérsékletétől függ, hogy meddig marad gáz halmazállapotú. A hideg levegő kevesebb, a meleg levegő több párát képes megkötni.

Mi a páranyomás?

Mint minden gázra jellemző általános tulajdonság érvényes a párára is, így zárt térben kitölti a rendelkezésére álló teret, nyomást gyakorol az őt körülvevő edény-a ház falaira, ez a páranyomás.

Mi a páraterhelés?

Az épület belsejében minél magasabb a páratartalom és minél melegebb van, annál nagyobb a párnyomás különbség télen a külső levegőhöz képest. A pára annál nagyobb erővel, nagyobb intenzitással szeretne kifelé áramolni.

Mi a harmatpont?

Amikor a levegő páratartalma eléri a telítettségi szintet, nem bírja megtartani a felgyülemlett párát, az lecsapódik, halmazállapotot vált. Ezt a hőmérsékleti értéket, amelyiken bekövetkezik a páralecsapódás, harmatpontnak hívják.

Ha nincs szellőztetés, a pára utat talál

Otthonainkban a belső térben termelt pára túlnyomó részét rendszeres légcserével távolítjuk el az egész év során. Télen, amikor ritkábban szellőztetünk és a külső hideg levegőnek a páranyomása lényegesen kisebb, mint a meleg belső levegőé – a pára megpróbál az épülethatároló szerkezeteken keresztül is távozni, diffundálni, ez a páravándorlás.

Miért veszélyes a szabályozatlan páravándorlás?

A szabályozatlan páravándorlás komoly kockázat, mert a pára az épületszerkezet külső hideg részét elérve kicsapódhat, elnedvesítheti a szerkezetet – ami jelentős épületkárokat okozhat. Különösen érzékenyek a beépített tetőterek és a könnyűszerkezetes házak falai, ahol jellemzően fa tartóváz között ásványi hőszigetelést alkalmaznak. A kőzet és üveggyapot szálas szigetelések különösen érzékenyek a nedvességre. A hőszigetelésbe szabadon bejutó pára elnedvesíti az anyagot, ami nedves állapotban elveszíti szigetelési képességét, összeesik – véglegesen elveszíti funkcióját.

Hogyan védekezhetünk a pára károkozása ellen?

A tetőfedés alá bejutott csapadékhatásokkal szembeni védelem megoldása mellett a modern tetőfóliáknak meg kell birkóznia azzal a belső oldalról érkező páraterheléssel, amely a külső és belső hőmérsékletkülönbség és az épület használatából eredő páranyomáskülönbség miatt jön létre. A belső térből kifelé vándorló pára a belső oldali párazáró fólia esetleges sérülésein vagy egyéb okokból bejuthat a tetőszerkezetbe, amit a külső oldalon beépített tetőfóliának át kell tudni ereszteni, hogy az a tetőszerkezetben rekedve és ott kicsapódva ne tudjon károkat okozni a szigetelésben, tetőszerkezetben és az álmennyezetben. Erre a feladatra a páraáteresztő un. diffúziós tetőfóliák a legalkalmasabbak.

Párazáró / párafékező fólia

A hőszigetelés belső, meleg oldalán minden esetben párazáró vagy párafékező fóliát kell beépíteni, ami nem vagy csak szabályozott mértékben engedi a párát bejutni a szigetelésbe. Minél nagyobb a páraterhelés – annál nagyobb párazáró képességű fóliát kell alkalmazni.

A fóliák párazáró képességét Sd értékkel jellemezzük. Minél magasabb az Sd érték, annál jobb a fólia párafékező-párazáró képessége.

Normál páraterhelés esetén, mint amilyen a lakások, irodák, szállodai szobák, közösségi helyiségek, Sd 30 értéknél nagyobb párazárású fóliák már elegendőek ahhoz, hogy ne legyen kondenzáció a szigetelésben.

Magas páraterhelés esetén, mint az üzemi konyha, uszoda, tartósan nedves technológiájú helyiségek, Sd 100 értéknél magasabb párazárású fóliát kell a hőszigetelés belső oldalára elhelyezni.

Nagyon fontos, hogy a beépített fólia tartósan legyen képes feladata ellátására. A látszatmegoldások nagyon nagy veszélyt rejtenek magukban, mert a beépített-láthatatlan hiba már csak akkor vehető észre, amikorra hatalmas károkat okozott!

Az olcsó mezőgazdasági és építési PE fóliák néhány éven belül elöregednek, és szó szerint szinte eltűnnek a szerkezetből. A károk helyreállítása pedig óriási költséggel és idegeskedéssel jár. Minden esetben olyan terméket válasszon, amit kifejezetten páravédelmi célra ajánl a gyártó és öregítéses vizsgálatot követően is megfelel a szabvány követelményeinek.

Párafékező, párazáró fóliaként csak nehezen éghető, „E” minősítésű fóliát szabad csak alkalmazni, melyet szintén vizsgálattal kell igazolni. A tetőterek tűzeseteinek túlnyomó része elektromos zárlatból ered. A nem égésgátolt fóliát már egy elektromos zárlat, elektromos szikra is begyújthatja. Az égésgátolt, „E” nehezen éghető fóliát a szikra nem tudja meggyújtani, elektromos zárlat esetén nem lesz a tűz forrása.

Párazáró fóliáinkat itt találja: Párazáró fóliák, és kiegészítők